AKKOR
Ez a legújabb számunk, ami színpadkész. Az elmúlt két évben több dal is szárba szökkent – de ez kifutotta magát. Úgy érezzük, nincs mit pátyolgatni már rajta, 2021 tavaszán a Hunniában amúgy is volt egy próbarepülésünk, az is vállalható volt.
Szentendrén (2022. szeptember 24.) ismét eléneklem zeneszerző/gitárosunk Antal Szilveszter, dobosunk, Kreutz Laci, mindenki basszere, Horváth Gábor, és a Kontroll-turnékról ismerős két szaxis, Balogh Balázs és Varga Zsolt társaságában.
A szám talányos címe a pandémia alatti kollektív időérzékelés-billenésre utal, az „előtte/utána” élmény bizonyosságába vetett hit megrendülését is illusztrálva.
Az „Elromlott zipzár” sor egy traumatörténetet idéz, erről bővebben az Alibi antológia Levegő c. számában olvashatnak az érdeklődők.
Talán másnak is feltűnik majd – nekem is utólag esett le, esküszöm! – az ősz és a tavasz hiánya szövegben.
Disztópia ez, vagy valóság? Néha úgy érzem, jogos a félelmünk a számos irodalmi-, film- és képzőművészeti alkotást inspiráló két kedves évszakunk elvesztésétől, különös tekintettel a tavaszra, amit mi, mérsékelt égöviek, tél vége felé, egyre növekvő türelmetlenséggel várunk.
Ilyen értelemben ez az első dalunk, ami a globális klímaválság jegyében született.
De hát ez egy szerelmi dráma, egy szakítástörténet – mondhatják mások, és tényleg, az is van benne, sőt: támad a zöldszemű szörnyeteg is, nem titok.
Akik ismernek, közelebbről, azok még ennél több önéletrajzi motívumot kiszúrhatnak a dalban.
Hajrá, jó hallgatást.
